Engedd el a múltat!

Amennyiben „a géniusz egyszerűvé teszi a bonyolultat”, akkor Rafiki, a mandrill sámán bizony valódi géniusz volt. A legtöbben láttuk már az Oroszlánkirályt, és biztosan emlékeztek még Rafiki alakjára, aki az egész történetben végig bolyong, és próbálja megosztani bölcsességét és megfigyeléseit mindenkivel, aki csak hajlandó meghallgatni. Az egyik jelenetben Szimba azon siránkozik, hogy a változás nagyon nehéz, és ő már túl sok ideje menekül a múlt elől. A részvétlen Rafiki ekkor fejbe vágja a pálcájával.


Szimba teljesen megdöbben, „Aúúú! Te jó ég, ezt miért kaptam?”


Rafiki ezt válaszolja: „Az nem érdekes! Már megtörtént!”


Szimba: „Jó, de még mindig fáj!”


Rafiki: „Hát persze, mert a múlt is fájhat. De az én filozófiám szerint vagy elugrasz előle, vagy tanulsz belőle.”


A múlt kiváló iskola. Rengeteget tanulhatunk a velünk történtekből. Mindannyiunknak vannak fantasztikus élményei, melyek optimizmussal és reménnyel töltenek el minket. Ugyanakkor sok hibát követtünk el, esetleg elmulasztottunk valami számunkra fontos dolgot, s az ilyesmi félelemmel és kétséggel töltenek el minket. Ám nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a múlt veszteségei ne szabjanak határt a holnap győzelmeinek!


Tudom, hogy ezt nagyon nehéz megtenni. Azok a fájdalmak, amelyeket nehéz időkben éreztünk, annyira erőteljesek lehetnek, és olyan könnyű felidézni őket! Ugyanakkor a szép idők örömteli pillanatai rendkívül múlandónak és törékenynek tűnnek; szinte lehetetlennek tűnik megragadni őket. Szeretném, ha egy pillanatra felidéznénk a hegyi kerékpározás vagy a hegymászás élményét! A lényeg ugyanaz. Könnyű visszaemlékezni azokra a részekre, amikor felfelé küzdöttük magunkat, hiszen ez hosszabb ideig tartott és nagyobb erőfeszítést kívánt. A lefelé vezető út viszont üdítően könnyű volt, és annyira gyorsan véget ért, hogy alig tudunk visszaemlékezni rá.


Ám ha belegondolunk, a felfelé vezető út pontosan ugyanolyan hosszú volt, mint a lefelé vezető. Hiszek benne, hogy az életben ez ugyanígy van. Ha lenne valamilyen módja, hogy lemérjük a szép idők és nehéz idők arányát, biztos vagyok benne, hogy a jó túlsúlyban lenne a rosszhoz képest. Ne engedjük, hogy a kétely hangja elnémítsa a mindannyiunkban ott rejlő reményt!


Ezért ha vonakodást vagy félelmet érzel, amikor üzletet vagy hálózatot építesz, vagy nincs elég önbizalmad egy múltbéli kudarc miatt, gondolj csak Rafikira, amikor fejbe csapta Szimbát a pálcával!


Ne felejtsd el: „Az nem érdekes! Már megtörtént!”


Örök szeretettel:


Rex Maughan


vezérigazgató, Forever Living Products